A megszűnés előtt álló igfekete.elte.hu és ifekete.web.elte.hu honlapok mentett tartalma átmenetileg itt, ezen az oldalon érhető el. (A végleges befogadást biztosító igfekete.hu honlap fejlesztés alatt áll.)

■ Szász Ilma Bernadette Robertsről tartott előadásának (1989) javított és kiegészített változata itt olvasható.

■ A buddhizmus magyarországi története a 20. század közepéig (Poszter, 2018)

■ A jóga magyarországi története a 20. század közepéig (Poszter, 2018)

■ Bevezető Joseph Losey: Klein úr c. filmjéhez, Mozivarázs Filmklub, 2010 (időszerűsített változat)

■ Bevezető Révész György: Utazás a koponyám körül c. filmjéhez, Mozivarázs Filmklub, 2011 (aktualizált változat)

■ A magyar matematika rövid áttekintése – prezentáció készült Venerable Somboon kérésére, aki a Bangkoki Buddhista egyetem egyik dékánja, filozófusként érdeklődik a matematika iránt.
(Dr. Phramaha Somboon Vuddhikaro, Dean of Graduate School, MCU Bangkok, Thailand.) A prezentáció utolsó diája egy fénykép, amelyen Dr. Somboon és a szerzők láthatók.

■ Sági Gábor: A Matematika, mint a tudatos gondolkodás művészete.  Mi a matematika? Különösen értékes lehet a válasz – ez az írás –, ha egy aktív alkotótól származik.  A matematika természetéről, az alkotás öröméről kérdeztem Sági Gábort (honlapja: https://users.renyi.hu/~sagi/).
Gábor nemzetközi szinten ismert kutató matematikus és több tantárgyból tart előadásokat az ELTE-n és a BME-n. Az ELTE-n tartott „A matematika alapjai” című kurzusán a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető eredményeit mutatja be. Mindig megbecsült érték marad számomra az a lehetőség, hogy Gábor előadásaihoz tanári pályám utolsó éveiben gyakorlatot vezethettem. Ez volt a korona…

■ Ez egy BSc-szintű jegyzet, amely az „algoritmusok és adatszerkezetek” témakörének számos fejezetét tartalmazza. A jegyzet scorm formában is megtalálható az ELTE TÁMOP pályázati honlapján:  http://tamop412.elte.hu/tananyagok/algoritmusok/index.html Ez a tananyag a fenti pályázat keretében (ISBN számmal rendelkező) digitális tankönyv formájában megjelent a Digitális Tankönyvtárban is:
https://dtk.tankonyvtar.hu/handle/123456789/3789
A jegyzet még hiányos: a 12., 13., 18, 20. és 21. fejezetben csak címek és ábrák találhatók. Továbbá, egyelőre még nem került sor két tervezett fejezet (a Huffman-kódolás és a Lempel-Ziv-Welch tömörítő algoritmus) megírására.

■ Fekete István szakmai publikációi  külön oldalon érhetők el.

■ Mérő László: A mesterséges intelligencia és a kognitív pszichológia kapcsolata c. jegyzete innen tölthető le.

A szerző ajánlása:

A sporttörténelem talán legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali ezt válaszolta egy riporternek, aki 2001. szeptember 11-e után arról faggatta, hogyan látja ma azt a fiatalkori lépését, hogy áttért a muszlim hitre és ezt a nevet vette fel: Hölgyem, aki hatvan évesen ugyanúgy látja a világot, mint húszévesen, az negyven évet elpazarolt az életéből.

Nagyon hálás vagyok Fekete Istvánnak, hogy több mint 25 évvel ezelőtt (megj.: 1989-ről van szó, F. I.) rábeszélt ennek a kis jegyzetnek a megírására, noha ma már nagyon sok mindent másképp látok, mint akkor. De ha ezt a jegyzetet nem írom meg, az első könyvemet, az Észjárásokat sem, és akkor persze a többit sem, amit viszont nagyon sajnálnék, sokkal kevésbé tudnék úgy elszámolni az életemmel.

Ebben a jegyzetben (és utána az Észjárások első kiadásaiban is) írásban adtam életem egyik legnagyobb tévedését: hogy a számítógép nem fogja legyőzni az embert sakkban. Durván alábecsültem a számítógépek fejlődési lehetőségeit. Bár a go játékra még máig is érvényes, amit akkor írtam a sakkról, ma már biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ebben a játékban is fognak születni olyan programok, amelyek minden embert legyőznek.

Ezzel együtt, bár ebben a konkrét kérdésben egyértelműen tévedtem,  alapvetően ma is vállalom azokat a gondolatokat, amelyek ebben a jegyzetben szerepelnek. A kognitív pszichológiával kapcsolatos gondolatokat ma is így tanítják szerte a világban, és a mesterséges intelligencia
tekintetében is nyugodtan vállalhatom az itt leírtakat.

A mai világverő sakkprogramokat én nem tartom igazi mesterséges intelligencia-alkotásoknak, mert semmit sem tudtunk meg belőlük arról, hogy mit is jelent valamit emberi értelemben megérteni. A mai sakkprogramok kevesebbet értenek a sakkból, mint egy harmadosztályú sakkozó, csupán csak számolni tudnak hatalmas állapotterekben nagyon pontosan és gyorsan. A sakk legyőzéséhez ennyi is elégnek bizonyult. Egy emberi értelemben vett intelligencia megoldásához azonban ezzel semmivel sem jutottunk közelebb. Ezért vállalom ezt a jegyzetet máig is, tévedéseivel együtt is.