Tarot
(Ez még csak előzetes tartalom; a menüpont teljes kidolgozása várhatóan hosszabb időt vesz igénybe…)
Kaczvinszky újraértelmezte és tanítása részévé tette az eredeti óegyiptomi Tarot-t. Elmondása szerint a Tarot képeit az ókori Egyiptomban, a fáraók fénykorában a papok képzésében használták. A birodalom felbomlásával azután a Tarot egy időre feledésbe merült, majd a középkorban jóskártya formájában jelent meg újra.
Az eredeti képek leírása és értelmezése lényegre törő, ugyanakkor mély szimbolikával tárja elénk azok tanító értelmét. Kaczvinszky leírása a képek jelentését összefüggésbe hozza az asztrológiai jegyekkel és Jézus stációival is.
Tanítványainak a Tarot tanításának lényegét adta át, mely szerint a képek helyes sorrendje az egyetemes ember, akit ő „elvi embernek” nevez, teljes életútját jeleníti meg, az „elvi” Teremtéstől az Egyetemes Lélekhez való visszatérésig. A 21 képet egy szabályos háromszög oldalaira helyezte el (az óramutató járásával ellentétesen); az alakzat felső csúcsában az I. Varázslóval. A bal oldali száron lefelé haladva a Lélekből kivált teremtmény fokról-fokra leereszkedik az anyagvilág síkjára. Fordulópont a VIII. Igazság. Az alapon elhelyezett képek ábrázolják az egyén szenvedésteljes bolyongását az életek során keresztül, a XV. Ördöggel bezárólag. A jobb oldali száron felfelé haladva az öntudat emelkedése fokozatos vezet a XXI. Korona (Táncosnő, Világ) kép által szimbolizált elkülönüléshez. – A szám nélküli Bolond a többi kép alakzata mellé kerül elhelyezésre, és (minden belemagyarázási kísérlet ellenére, mely szerint a Bolond lenne az igazi bölcs) jelentése az, hogy az egyén belső lelki útjának bármely szintjén és pontján fennáll a bukás veszélye.
Kaczvinszky egyik tanítványa, Ilona különös érdeklődést mutatott a Tarot misztikája iránt, talán azért is, mert ezt a tanítást képek fejezik ki, és ő elismert amatőr képzőművész volt. Így ő külön képzésben is részesült. Évtizedekkel később (felkérésre) egy füzetbe leírta mindazt a magyarázatot, melyet emlékei szerint a Mestertől személyesen és szóban kapott. Ebből olvasható alább egy jobban kidolgozott részlet, a IX. Remete leírása, melyhez Ilona még egy képet is festett.
Érdekes módon, Kaczvinszky feljegyzései a Tarot-ról csak később, ezt követően kerültek elő. Ezek az írások összerendezést és alaposabb szöveggondozás kívánnak, ami remélhetőleg belátható időn belül bekövetkezik.
IX. Remete
A kép leírása
Élettelenül kopár földön, felhőtlen ég alatt a Remete, kinek hosszú szakálla már egészen fehér. Bal kezében tartott vándorbotra támaszkodva áll, jobbjában lámpást tart, mely ég és világít, de amelynek fényét öltözékének redői csökkentik. (Az általam rajzolt képpel ellentétben, a Remete esetleg felfelé nézzen.)
A kép jelentése
Az elvi ember elindul, hogy elkezdje kálváriáját, de hirtelen megtorpan, mert nem tudja: „hogyan tovább?”.
Sivár táj, szürke ég: reménytelenség. Nem tudni, hogy mióta rekedt itt a remete. Hosszú, fehér szakálla az időtlenséget szimbolizálja. A ruha: állapotot jelent, mely a lámpást, vagyis az Öntudatot eltakarja, s melyen keresztül csak átszűrődik a lámpás rejtett, lappangó lobogása, az Öntudat elhomályosult fénye. A vándorbot a Varázsló pálcája, a Teremtés szimbóluma, mely azonban most már a Remete bal kezében van.
A remete tanácstalan, felnéz segítségért, mert nem tudja, mit tegyen, merre menjen. Bár az Öntudat fénye elhomályosult, mégis, a stagnáló elvi embert tovább fogja vezetni az Úton. Ahhoz pedig, hogy a továbbvezető Útra rátaláljon, ki kell mozdulni egyensúlyi helyzetéből. A továbbvezető út módszerére kell hogy ráleljen.
A IX-es Remete-kép: keresés, a valóság megsejtése, befelé-fordulás, földönjárás és az ég nyilazása. Az első beavatás, a bölcsesség talaja.
Állatövi jegye a Nyilas. Az elvi ember az eget nyilazza útmutatásért.
A II. Stáció: Krisztus vállára veszi a keresztet, majd elindul a kereszttel.