Kaczvinszky korszerű megjelenéssel és tartalommal újraértelmezte az eredeti óegyiptomi Tarot képeit és tanítását. Ezt a klasszikus eredetihez visszatérő, ugyanakkor megújított jelentésű saját változatot tanítványaival is ismertette.

Elmondása szerint a Tarot képeit a fáraók fénykorában a papok képzésében használták. Az egyiptomi birodalom felbomlásával a Tarot egy időre feledésbe merült, majd a középkorban jóskártya formájában jelent meg újra.

A Tarot tanításának lényege szerint a képek helyes sorrendje az egyetemes ember (az „elvi ember”) teljes életútját jeleníti meg, a Teremtéstől az Egyetemes Lélekhez való visszatérésig.

A képek nevei: I. Varázsló, II. Istennő vagy Szentély, III. Uralkodónő, IV. Uralkodó, V. Hyerophant, VI. Szerelem, VII. Kocsihajtó, VIII. Igazság, IX. Remete, X. Kerék, XI. Erő, XII. Akasztott ember, XIII. Halál, XIV. Angyal, XV. Ördög, XVI. Torony vagy Villám, XVII. Csillag vagy Forrás, XIX. Nap, XX. Feltámadás, XXI. Korona vagy Táncosnő, valamint a szám nélküli Bolond.

Kaczvinszky magyarázata az egyes képek jelentését sorban összefüggésbe hozza a yoga pszichológiai csakra-rendszerének 7 megnyilvánulási területével (lásd: Kelet világossága I. kötet 2-4. fejezet), illetve Jézus 14 stációjával. Az első 12 képhez pedig rendre az asztrológia állatövi jegyeit társítja.

A 21 képet egy szabályos háromszög oldalaira helyezte el; az alakzat felső csúcsában az I. Varázslóval. A bal oldali száron lefelé haladva az Egyetemes Lélekből „kivált” teremtmény fokról-fokra leereszkedik az anyagvilág síkjára (a hét csakrán keresztül).

Fordulópont a VIII. Igazság, mellyel kezdődően – az alapon elhelyezett képek során át – a XV. Ördöggel bezárólag zajlik az egyén szenvedésteljes bolyongása, életeken keresztül.

A jobb oldali száron felfelé haladva, a XXI. Torony (Villám) képpel kezdődően az öntudat emelkedése fokozatos vezet a XVI. Korona (Táncosnő, Világ) kép által szimbolizált elkülönüléshez.

A szám nélküli Bolond a 21 kép háromszög alakzata mellé kerül elhelyezésre, és (minden belemagyarázási kísérlet ellenére) jelentése az, hogy az egyén belső lelki útjának bármely szintjén és pontján fennáll a bukás veszélye.

A képek háromszög alakzatának bal oldali szárán helyezkedik el a Tarot első hat képe, melyek együtt az „elvi” teremtés utáni „alászállás” misztériumát ábrázolják. Az egyén akkor születik, amikor a Lélek a nem-tudás folytán mintegy belemerül a Természet hajlandóságaiba, és számtalan egyéni-lélekre hasad. A Lélek és a hajlandóságok kapcsolata az énségi-szikra.

Az egyéni-lélek, illetve az énségi-szikra ebben az eredendő mivoltában még nem képes arra, hogy elkezdje az életek során át tartó útját a Természet világában. Az egyénnek mintegy „le kell ereszkednie” a megnyilvánult Természet szintjére. Az „alászállás” e folyamatában sorra létrejönnek az egyes (később megvalósuló) csakrák tényezőinek és egységeinek a tervei – a megfelelő hajlandóságok formájában.

Kaczvinszky írásos életművében csupán a Kelet világossága I. kötetének Az egyén és a külvilág című 5. fejezetében olvashatunk finom utalást az „alászállás” misztikus folyamatára.

Kaczvinszky egyik tanítványa, Ilona különös érdeklődést mutatott a Tarot misztikája iránt, talán azért is, mert ezt a tanítást képek fejezik ki, és ő elismert amatőr képzőművész volt. Így ő külön képzésben is részesült. Évtizedekkel később (felkérésre) egy füzetbe leírta mindazt a magyarázatot, melyet emlékei szerint a Mestertől személyesen kapott.

Érdekes módon, Kaczvinszky feljegyzései a Tarot-ról csak később, ezt követően kerültek elő. Ezek az írások összerendezést és alaposabb szöveggondozás kívánnak, ami remélhetőleg belátható időn belül megvalósul.

Itt olvasható a tanítvány Ilona leírásból egy jobban kidolgozott részlet a IX. Remetéről, melynek a képét is megfestette.