Mit tudunk még Kaczvinszky életéről? Néhány további részlet és gondolat.

■ Kaczvinszky életéről keveset tudunk…

„Kaczvinszky életéről keveset tudunk” – szállóigévé vált megállapítást az életrajzi főoldalról idézzük. Valóban, olyan tényszerű adatok és ismeretek híjával vagyunk, melyeket egykori tanítványai biztosan természetszerűleg tudtak.

Könnyű lenne elmarasztalni őket, mondván, hogy igazán lehetett volna közöttük legalább egy krónikás hajlamú személy, aki feljegyez néhány alapvető információt a később érkezők számára. Ne tegyük, ugyanis a második generációs követők, amikor kapcsolatba kerültek elődeikkel, ugyancsak elmulasztották az alkalmat a tudatos és alapos kérdésfeltevésekre.

Úgy látszik, a tapasztalható világban megélt jelen idő jellegzetességeihez mindig hozzá tartozik az, hogy némiképpen rövidlátó, kissé önző és pazarló.

Az ismeretek (főoldalon mondott) kiegészítése egy eredményt biztosan hozott: kirajzolódott Kaczvinszky életének az íve; azon belül pedig tisztázódott néhány homályos pont (pl. nagyszülei nevelték, vagy a szervezett jógaoktatás időpontja).

Fehér foltok azonban így is bőven maradtak. Portréjának megrajzolása változatlanul nehézségekbe ütközik. Feltehetően továbbra is titokzatosság övezi majd. Továbbra is igaz az, hogy egyetlen fénykép maradt fenn róla. (Ha őszinték vagyunk magunkhoz, talán éppen ez okozza a legnagyobb hiányt.)

Érettebb fejjel az ember tudomásul veszi, hogy bár többet szeretnénk tudni Kaczvinszkyról, de ennyi maradt ránk. Maradtak a művei, a bennük leírt Tanítás. Ha valaki Kaczvinszky tanítását szeretné követni, a portréja személyes és szublimált módon előbb-utóbb kialakul, mint a nagy írók esetén, ha műveiket olvassuk. Valamennyi személyességre szükségünk van, így működik az ember…

Még egy lényeges felismerés, amely a hiányok elfogadásán túllépve, mintegy érteni véli a hiányok okát és szinte örül annak. Az elmúlt 2,5 év eseményei, a (többnyire jószándékú) megközelítések egyértelműen azt támasztják alá, hogy minden érdekeltnek az lesz a legjobb, ha Kaczvinszky műveinek és tanításának továbbra sem lesz standja a spiritualitás vásárcsarnokában. (Egyik oldalán egy író, a másikon egy filozófus kínálja portékáját, előtte a hitehagyott nyugatiakra szakosodott keleti áltanító kiabál, mögüle pedig az ezoterika háziasszonya küldi az energiát – rossz rágondolni.)

Kaczvinszky egy Mester, egyetemes Tanító; jobban illik hozzá a titokzatosságnak az a misztikus dimenziója, amely befogadja a világosság fényét…

■ A családi háttérről I. (felmenői, nevezetes személyek)

A 4-5 generációra visszatekintő családfa-kutatás szerint felmenői polgári, értelmiségi személyek voltak, gyakran komolyabb köztisztviselői pozícióban; az apai ág katolikus, az anyai ág evangélikus volt. Nevezetes a színész házaspár: Kaczvinszky János (1818-1880) és Bertók Eszter (1823-1899); érdemes felkeresni a Wikipédia Kaczvinszky János (színművész) szócikkét.

A színész házaspár fia, szintén János – egyúttal Kaczvinszky József apai nagyapja –, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főkönyvelője volt; ő építtette a család számára a Mátyásföldön jól ismert Kaczvinszky-villát (illetve -nyaralót), amely az utóbbi években postahivatalként működött.

Kaczvinszky nagyapjának az egyik fia (József) az ő leendő édesapja; a másik fiú (János) pedig neves sebész-főorvos lett, akinek életét és szakmai tevékenységét ismerteti a Wikipédia Kaczvinszky János (orvos) cikke.

■ A családi háttérről II. (szülei, nagyszülei)

Kaczvinszky szülei 1903-ban házasodtak össze. Apja, aki a Magyar Földhitelintézetnél dolgozott tisztviselőként, cinkotai lakos volt. A házasságkötés után költöztek a VIII. kerületbe, a Szentkirályi utcába, a menyasszony (Kaczvinszky leendő édesanyja) lakásába.

Még nem töltötte be a harmadik életévét, amikor elveszítette édesapját. A gyermekévek meghatározó személye anyai nagyapja, Dr. Sulkovszky József lett, aki a 150 beteg befogadására alkalmas Bakáts téri hasonszenvi (homeopátiás) Erzsébet-kórházat vezette igazgató főorvosként (az épület valójában a Knézich u. 14. szám alatt állott). Tőle örökölte vonzalmát, illetve tehetségét a matematikához és a zenéhez. Nagyapja (aki többek között a gyógynövényekkel való gyógyítás híve is volt) több útjára is elvitte őt. Lenyűgözte az emberek bizalma, és a gyógyítások sikeressége. Nagyapja 1914 őszén hunyt el, amikor a kisfiú betöltötte a tizedik életévét.

Édesanyja újra férjhez ment 1910-ben. Második férje, Löcherer Zoltán, aki banki hivatalnok volt, az I. világháborúban az olasz fronton hősi halált halt 1917 őszén. Anyja így a második, hét évig tartó házassága után ismét özvegy lett 36 évesen (1918-ban áttért a r. kat. hitre). Feltehetően ezt követően költözött ő is a csillaghegyi házba, fiához, menyéhez és ott élő anyjához; 1931-ben, 49 évesen hunyt el.

Anyai nagyanyja élt legtovább, ő 1944-ben halt meg 85 évesen. Kaczvinszky nem hagyta magára, házassága után is együtt lakott velük Csillaghegyen.

■ Tanulmányai

Az elemi iskola elvégzése után két főgimnáziumba is járt (az V. iskolaévnek egyiknél sincs nyoma). Középiskolai tanulmányait tíz évesen a Kegyes Tanítórendiek Főgimnáziumában kezdte; a tanintézet 1914-15-ös értesítőjében szerepel mint I. osztályos tanuló. A középiskola felső három évét a Ciszterci Rend Szent Imre Főgimnáziumában végezte, és ott is érettségizett az intézet 1921-22-es értesítője szerint. Gimnáziumi tanulmányait mindvégig magántanulóként végezte.

Érettségi után, 1922-ben a Műegyetem gépészmérnöki szakára iratkozott be, de egészségi okok miatt meg kellett szakítania tanulmányait.

■ Kaczvinszky műveltsége; milyen könyveket olvas(hat)ott?

Ha képet szeretnénk kapni Kaczvinszky széleskörű tájékozottságáról, akkor érdemes végigböngészni a Kelet világossága irodalmi forrásait, melyet a III. kötet végén találunk. Az attraktív listán szereplő könyvek egy része később magyar fordításban is elérhetővé vált. Mégsem szeretnénk ezen a helyen ajánlást megfogalmazni a honlap látogatói számára.

(Azt, hogy Patandzsali Yoga-Aforizmáinak forrásai külön, mintegy csupán említésszerűen kerülnek felsorolásra, úgy értelmezzük, hogy azokat a Szerző sem ajánlja feltétlenül olvasásra. E honlap szellemében elegendő Kaczvinszky kiérlelt, autentikus és hiteles fordítására szorítkozni.)

Ha Kaczvinszky életművének egészét tekintjük, akkor a forrásmunkák idézett listája már nem mondható teljesnek. Nem is a Szentírásra és annak részeire gondolunk, hiszen részéről a Biblia ismerete természtesnek mondható; és még ma is megütköznénk, ha az irodalomjegyzékben találkoznák pl. János evangéliumával. További irodalmi forrásokra utal például az, hogy bizonyára tanulmányozta Buddha tanítását, hiszen a Hatodik beavatás végén értelmezését adja a Függő keletkezés 12 elemű oksági láncolatának.

Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen források alapján rekonstruálhatta az eredeti egyiptomi Tarot jelentéstartalmát. Elképzelhető, hogy – ilyen könyv feltehetően nem lévén – egyszerűen „ráirányította a figyelmét” erre a kérdésre.

Amit az asztrológiáról ír, az annyira egyéni és elvont, hogy annak forrását sem a könyvekben, hanem inkább a belső átélésekben keresnénk.

Ami Kaczvinszky természettudományos műveltségét illeti, ott nem találunk könyvekre történő hivatkozásokat, de ez egyáltalán nem zavaró. Tisztában volt az elméleti fizika, nevezetesen a relativitáselmélet és az atomfizika eredményeivel; még a felfedező tudósok neveit is megemlíti A hét beavatás 1946-os változatában. Hasonlóan, a modern genetika, a 20. század első felét átfogó ún. „kromoszóma korszak” aktuális eredményeit is ismerte.

Matematikai ismeretei kiterjedtek a differenciál- és integrálszámítás alapvető fejezeteire, beleértve a függvények végtelen sorba fejtését is. Lehetne még említeni a geometriát és a valószínűségszámítást; de talán messzebbre jutunk azzal a felismeréssel, hogy erőteljes vízióval rendelkezett a matematika egészéről.

Volt-e mentora valamelyik területen? Egy személyről biztosan tudunk, a még nem említett mélylélektan területén. Kaczvinszky fiatalabb éveiben személyes kapcsolatban állt Dr. Máday Istvánnal (1879-1959), aki korának neves idegorvosa és pszichológusa volt, és akit a magyar individuálpszichológiai kísérletek megalapítójának tekintenek (eleinte Freud, majd Adler tanait követte). Egyik fő kutatási területe az idegi gondokkal küzdő gyermekek és fiatalok problémáinak vizsgálata volt. 1932 és 1936 között a Gyermekvédelem című folyóiratot szerkesztette, ahol Kaczvinszky gyermekpszichológiai cikke megjelent.

Tanítványainak arra a kérdésére, hogy melyik könyv áll hozzá legközelebb (eltekintve a Patandzsalitól és az Aranyvirágtól), gondolkodás nélkül azt válaszolta, hogy az Upanisádok.

■ Vajon volt-e polgári foglalkozása?

Fiatal korában kezdő íróként tartották számon; még az 1933-as házassági anyakönyvben is így szerepel. Első szépirodalmi próbálkozásai idején – lásd az egyéb írások oldalát – alig múlt húsz éves. 1929-30 körül társszerkesztőként dolgozott a pomázi járás hivatalos hetilapjánál, a Pilishegyvidéki Híreknél, melynek szerkesztősége Csillaghegyen működött. Az újságban megjelent egyik tárcája itt olvasható.

Egy társadalmi megbízatásról, mely szerint „a Magyar Szülők Szövetsége 1933. február 7-én tartott közgyűlésén másodmagával titkárává választotta Kaczvinszky József írót”, rövid hírben a korabeli újságok is tudósítottak. Feltehető, hogy ilyen irányú érdeklődése és hozzáértése mögött meghúzódik személyes kapcsolata Dr. Máday Istvánnal (lásd: előző pont).

Tényleges munkaviszonyban 1945-ig vegyészként dolgozott egy tejipari központban.

A későbbi években a „foglalkozása” rovatban már az a bejegyzés állt, hogy „eltartott” – tökéletes harmóniában azzal az ősi szabállyal, hogy minden spirituális mester valóban eltartott (a tanítványai által), a szó szoros értelmében.

Többeket lenyűgöz A hét beavatás és abban a szemlélet fokozatos változásának a fejezeteken átívelő magyarázata, mely a filmvetítés működését veszi alapul. Számukra bizonyára izgalmasnak mondható értesülés az, hogy Kaczvinszky és csillaghegyi barátai ifjú korukban alapítottak egy mozit, ahol a vetítés technikája, a vetített állóképek összeolvadása mozgássá, a vásznon kialakuló látszatkép és számos további megfigyelés, mind ihletet adtak a valóság természetének megsejtéséhez, későbbi felismeréséhez.

■ Szervezett jógaoktatás a Sashegyen

Az életrajzi oldalon olvasható a sashegyi jógaoktatás történetének a lényege. Ott nem szerepelnek nevek; ezeket itt adjuk meg. Még azelőtt azonban, talán furcsának tűnhet, de itt a legfontosabb adat az 1945-ös évszám, amit sikerült hitelt érdemlően meghatározni, egyrészt a tanítvány Nóra interjújából, másrészt egy akkori résztvevő későbbi leveléből. Egy akkor 18 éves fiatalember több mint 60 évvel később Amerikából küldött visszaemlékezéseiben (melyről most szereztünk tudomást) megerősítette az 1945-1947-es időtartamot és az oktatók személyét.

A csillaghegyi ház eladása megteremtette a vállalkozás anyagi fedezetét. Az oktatás megszervezését Tamássy József vállalta, aki maga is egy magas szintű tanító volt; ő adta elő a jóga elméletét. A hatha jógát Hindy András vezetésével gyakorolták a hallgatók. Ő volt a Kelet világossága kiadója, egyébként a zenés színházak (inkább varieték) világának szerzője és igazgatója. Olyan benyomásunk alakult ki róla, mint aki egy úri műkedvelő sármjával közelített a jógához és a Tanításhoz, egyébként azonban komolyan. Azt már említettük, hogy a misztikus jógát Kaczvinszky tanította.

Egy 1947-es újságcikk valótlan állításokat fogalmazott meg a szervezett jógaoktatás működéséről, ami jelezte a képzés ellehetetlenülését. Egy évvel később, 1948 májusában már arról tudósított ugyanaz az újság, hogy a perbe fogott Tamássyt egy év kitelepítésre ítélték. Nyilvánvalóan koholt vádak alapján…

■ Kétszer nősült

Első felesége Stromfeld Adél (több helyen Adrienne; ezt a nevet szerette és használta) (1909-1979) német-francia szakos tanár volt, akivel 1933-ban kötöttek házasságot. (A vőlegény tanúja a neves pszichiáter, Dr. Máday István volt.) A házasságkötés után Kaczvinszky „nagyszülői házában” éltek 1945-ig, utána pedig a Nagyszőlős utcába költöztek. Adrienne az I. ker. Szent Gellért női felső kereskedelmi iskolában tanított. Házasságuk válságba került az ötvenes évek első felében; a válásra 1959-ben került sor. Adrienne továbbra is ott lakott és megtartotta az asszonynevét.

Kaczvinszky második felesége Belloni Éva (1929-1995) volt, akivel 1959-ben házasodtak össze. Hivatalosan bejelentve ettől az évtől kezdve laktak abban a lakásban, melyet Kaczvinszky egyik tanítványa, a neves zeneszerző, Szervánszky Endre választott le számukra saját nagyobb méretű lakásából a II. kerületben, a Nyúl utcában. Kaczvinszky 1963-as halálát követően az özvegy még több mint három évtizeden keresztül lakott ott. A Kelet világossága 1993-94-es kiadásának még ő volt a jogutódja, mely jog nem került továbbadásra.

■ Nóra, a „leghűségesebb tanítványa”

Kaczvinszky tanítványi között több szempontból is kitüntetett szerep jutott Nórának, akinek lánykori neve Zdrahal Eleonóra; 1908-ban született és 1986-ban hunyt el. Két férje volt: dr. Kernács János, majd Muraközy Tamás, utóbb tőle is elvált; mindkét férjétől három gyermeke született, így összesen hat gyereknek viselte gondját a tanári pálya mellett.

Az I. ker. Szent Gellért női felső kereskedelmi iskolában tanított kémiát, földrajzot és gazdasági ismereteket. Ebbe az iskolába került 1942-ben új kollégaként Kaczvinszky Józsefné Stromfeld Adrienne. Nóra és Adrienne között szorosabb személyes kapcsolat alakult ki. Ennek és Nóra érdeklődésének volt a következménye az, hogy Kaczvinszky elküldte neki a megírás alatt álló Kelet világossága kéziratának egy részét. Ő annyira fellelkesült, hogy bejelentés nélkül elment Csillaghegyre megismerkedni a szerzővel. A két család között barátság alakult ki, ebbe ágyazódott a hamar kialakult mester-tanítványi kapcsolat.

Nóra mindvégig Kaczvinszky „jobb keze” volt és egyfajta központot képezett a tanítványok között. Gépelte a Mester kéziratait, gyakran még indigó alkalmazása mellett is többször, hogy minden tanítványnak jusson példány. Kaczvinszky kérésére és irányítása mellett németből fordított könyveket, és azok kivonatát tanítványi összejöveteleken ismertette. Amiről biztosan tudunk: Milarepa élete és tanítása (Evans-Wentz könyve), valamint az Emlékek, álmok, gondolatok (C. G. Jungtól).

Kaczvinszky egészségének romlása idején segítette a második feleséget, Évát, a mindennapi életvezetésben; az utolsó évben nyáron még pihenni is „elengedte”. Kaczvinszky mindkét kritikus rosszullétekor a mentővel a kórházba kísérte.

Később autóbaleset érte; utána végiglátogatta a tanítványokat és próbált újra életet lehelni a közösségi életbe. Amikor jelentkezett a tanítványok második generációja, akkor ő irányította őket Mike Gézához, az új Mesterhez. Közéjük tartozott e honlap egyik szerkesztője (F. I.) is. A honlap másik szerkesztője (B. Z., akinek édesapja Kaczvinszky tanítványa volt) akkor még csak tizenöt évesen más utat követett, 1973-1985 között heti rendszerességgel járt Nóra „nénihez”, ahogyan ő hívta. Jó tanító volt, értette a Tanítást és át is tudta adni, miközben a tanítvány elméje mintegy „kiürült”.

Nóra további érdeme az, hogy a Böde Istvánnal folytatott hosszabb beszélgetés (interjú) révén tőle jutottunk a legtöbb új ismeret birtokába a Mesterről és a körülötte zajló életről. Hálás köszönettel…

■ Kaczvinszky jelentősége

Egy szellemi mester megjelenése bármely kultúrában, bármelyik korban és helyen felbecsülhetetlen érték. Kaczvinszky József a 20. század Európájában, Magyarországon élt. Személyesen tanított és a jóga irodalmát nagyszerű művekkel gazdagította. A modern kor számára egy élő európai nyelven, szerencsénkre (és talán nem véletlenül) a mi anyanyelvünkön írta le tanítását, mely a rádzsa jóga korszerű változata.

A Kelet világossága újbóli kiadását (Kötet Kiadó, 1994-1995) László András, a rendkívüli felkészültségű tradicionalista filozófus javasolta. A műhöz írott utószavát a III. kötet végén találjuk. A nagyvonalú áttekintésben megadja a könyvben foglalt tanítás lényegi kapcsolatát a Védantával; annak célját tömören Patandzsalit idézve határozza meg: „Akkor a Szemlélő saját állapotában marad meg.” Külön kitér a mélypszichológiai tartalmak inadekvát túlértékelésének a tévedéseire. A mű jelentőségét több helyen is felsőfokban méltatja: „a világ sok tekintetben legkiemelkedőbb, a maga nemében teljesen egyedülálló Yogát feltáró alapműve”, melynek mélységét és színvonalát „valószínűleg nem fogják felülmúlni soha”. Elragadtatottan javasolja, hogy a Kelet világosságát „többször, sokszor el kell olvasni, majd pedig folyamatosan olvasni kell egy egész életen át”.

Érdemes a teljes Utószót elolvasni (nem adja könnyen magát). A benne foglalt állításokat mi, a honlap szerkesztői, nem mondhattuk volna ki – még nagyobb fokú szerénytelenség vétkének az árán sem. (Az írás egyébként utalásszerűen kitér Kaczvinszky további műveire is, az elismerés fenti érvényességi körével.)

Ha egyetlen (szubjektív) jellemzővel egészíthetnénk ki az általános méltatást, akkor a rádzsa-jóga Kaczvinszky által felépített rendszerének az alapfogalmait és azok magyar elnevezéseit emelnénk ki, melyek tökéletesen illeszkednek a modern kor nyugati emberének keresztény kulturális gyökereihez. Ez a tanítás közvetlenül hozzánk szól.

Kaczvinszky írásai alapján a tanítvány lenyűgöző képet alkothat az egyetemes emberi életútról, melynek kiindulópontja és majdani végállomása, a tanítás szerint egyaránt a Lélek. Egyéni élete ennek foglalatában nyer értelmet. Megbízható módszereket kap a belső út megvalósítására, nem érik váratlanul és elháríthatóvá válnak a felbukkanó akadályok és nehézségek is. A teljes körű és hiánytalan tanítás mindvégig támaszt biztosít számára.

Kaczvinszky tanítása, úgy érezzük, továbbvitelének is köszönhetően személyesen elérhető módon „jelen van”, és megfelelő előkészületek és valódi elszántság esetén követhető a mai kor körülményei mellet is. Nem kell kivonulni a társadalomból, nem kell hátat fordítani a családnak és a munka világának. Változatlanul szükséges azonban a lelki fejlődésbe vetett bizalom, az elkötelezettség és a következetes kitartás.